Néphagyomány

évkör

TÉL

Január – Boldogasszony hava

Január

Január 1.

Gonoszjáró napnak számított. Reggel a legények és pásztorok mindenféle eszközzel zajt keltettek, hogy elűzzék a gonoszt. Addig zörögtek, míg föl nem ébredtek az állatok s a családok.

A nyájfordítás is e naphoz kötődik: Az istállóban addig zörögtek, amíg a jószág a másik oldalára fordult. így kerülték el azt is, hogy az állatok betegek legyenek.

Reggel a legények kántáltak, regöltek, újévet köszöntöttek. Sorba járták a lányos házakat, a gazdák a rokonságot, ismerősöket, hogy jókívánságaikat evés-ivás közben elmondják:

„Adjon Isten minden jót,
Jobb időt, mint tavaly volt,
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg
Ez új esztendőben!”

Vagy ezt:

„Szalad a szán, szól a csengő,
Víg legyen az újesztendő!
Adjon Isten minden jót,
Zörgő-borgó mogyorót.
Tele pincét, kamarát,
Isten minden áldását
Ebben az új évben!”

 

Azt tartották, ki mit csinál ezen a napon, azt fogja tenni egész esztendőben. Ezért tilos volt bármit kiadni vagy eladni a házból, s nem volt szabad az asszonynak bontómunkát végeznie. Azért is voltak jókedvűek, s ettek, ittak sokat e napon, hogy egész évben így legyen.

 

újévi szokások

A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá. Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. így pédául semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe.
Bizonyos táplálkozási tilalmak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos enni – babot, lencsét –, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Sok vidéken rétest sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet, mint a rétestészta.)

 

Január 6.

Vízkereszt napja, a karácsonyi ünnepkör zárónapja, ezután veszi kezdetét a farsangi időszak.Háromkirályok napjának is nevezik, és a karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le. Az egyház e napon emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről, ekkor szentelik a vizet és a tömjént. A szentelt víz a templomokban is megtalálható, de a hívek vittek belőle otthonukba is. Széthintették a szobában, az istállóban, a földeken, hogy egészségesek legyenek, illetve a bő termés reményében, és hogy áldás legyen a házon. öntöttek belőle a csecsemő fürdővizébe, vagy éppen meghintették vele az ifjú párt. Betegeknek általában a halántékát kenegették vele, és behintették természetesen a halottakat is. A keleti egyházban a folyók megszentelése is szokásban volt, körmenetben vonultak a hívek a folyóhoz, ahol faragott keresztet vetettek a vízbe. Ebből a szokásból alakult ki a házszentelés vagy más szóval koledálás szokása.általában a pap és a kántor elmegy a hívek házához, megáldja azt, elbeszélget velük. Fáradozásaiért a háziaktól sonkát, tojást, szalonnát és lélekpénzt kapott. Egyes protestáns vidékeken ezt a szokást az egyház tiltotta.
Sok helyütt a fiúgyermekek eljártak a házakhoz „háromkirályt járni”. A dramatikus játék a bibliai történetet meséli el, amikor a napkeleti bölcsek felkeresik a kis Jézust. A szereplők fehér, bő ingbe és díszes süvegbe öltöznek, valószínűleg legnépszerűbb Boldizsár, a szerecsenkirály szerepe, amihez az arcot jól össze kell kormozni.

 

Vízkereszt utáni második vasárnap

Megemlékezés Jézus első csodatételéről, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. A házaknál általában énekmondó asszonyok beszélték el a történetet, majd a házigazda étellel-itallal vendégelte meg a jelenlévőket. Volt ahol el is játszották a bibliai történetet.

 

Január 22.

Vince napja, a bortermelő vidékeken fontos nap. Ekkor metszették a vincevesszőt, amit a meleg szobában hajtattak, ebből a adott évi termés mennyiségére következtettek. Azt tartották, ha ezen a napon jó idő van, jó lesz a szőlőtermés is.

 

Február – Böjtelő hava

Februári jeles napok:

  • február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
  • február 3. Szent Balázs napja Egészségnap
  • február 14. Bálint napja
  • február 16. Julianna napja- „Ha Dorottya locsog, Julianna kopog.”
  • február 19. Zsuzsanna napja-
  • február 24. Mátyás napja-„Ha Mátyás hideget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.”
  • Farsang – Vízkereszttől a Húsvétot megelőző negyven napos böjt kezdetéig, Hamvazószerdáig tart: maszkos alakoskodások, dramatikus játékok

Február 2.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. A későbbi időkben a gyertyát az újszülöttek mellett tartották a rontó szellemek távoltartására a keresztelés napjáig (illetve, hogy a csecsemőt ki ne cseréljék). Amikor a fiatal anyák először mentek templomba, akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükben.

Gyertyát égettek jégeső, vihar, villámlás esetén, illetve krónikus betegek és halottak mellett is. Egyes helyeken (pl. Tápiószentmárton) még a haldokló kezébe is égő gyertyát helyeztek.

Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”

A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát (vagyis szép, napos idő van), akkor megijed tőle, és visszamegy aludni, amiből arra következtettek, hogy újra hideg lesz. Ha viszont nincs árnyéka, akkor kint marad, mert tudja, hogy ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.

 

Február 3.

Balázs a torokbetegségek  gyógyítója. Ezt a szertartást február 3-ánvégzi az egyház Szent Balázs püspök és vértanú emlékére,A legenda szerint szerette az állatokat, azok barlangja köré csoportosultak és áldását várták, valamint védték, őrizték. Egy asszony malacát elvitte egy farkas, de a szent imádságára vissza is vitte. Az asszony hálából gyertyát és ételt vitt a már börtönben levő püspöknek, aki megígérte, hogy mindenkit megáld, aki hasonlóképpen hozzá folyamodik. Több gyógyítást vitt véghez. Egyszer 2 égő gyertyát kereszt alakban egy gyerek álla alá tartva mentett meg, aki a torkában akadt halszálka miatt fuldoklott.

Február 14.

Bálint napja A  magyar népi hagyomány szerint a Bálint napi időjárásból a várható termésre jósoltak: hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek.

 Facsemetét is szívesen ültettek Bálint napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg.

A gazdasszonyok Bálint napján ültették a kotlóstyúkokat: fészket készítettek, tojásokat raktak alá, hogy azokat kiköltse, de csakis páratlan számú tojás kerülhetett a kotlós alá, mert így lett szerencsés a fészekalj. Ha a kotlós erre az időre kész volt kotlani, akkor bármilyen – liba, kacsa – tojást is kikelt.

 

Február 24.

Mátyás a jégtörő,  A néphagyomány úgy tartja, ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál.

 A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.

Főleg időjárási regulák fűződnek a naphoz.

„Mátyás ront, ha talál (jeget), ha nem talál, csinál (akkor faggyal köszönt be). Mátyás apostol vértanúságának eszköze és ikonográfiai jelvénye a szekerce. A nép képzelete a Szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Így tartja Apátfalva népe is, de Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járja, ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta.

Farsang

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy alapvetően a gazdag néphagyományokra épül

A farsang csúcspontja  hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.  Ekkor rendezik meg  Magyarországon  a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Farsangvasárnap

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.

Húshagyó kedd

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik.  A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig!

Koncz király és Cibere vajda

Koncz király és Cibere vajda egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Koncz király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

 

Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött fonó. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak beugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk tánc; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó énekelte.

Húshagyókedden történt, a sok farsangi lakodalom után, a pártában maradt leányok, agglegények kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleányoknak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére. A másik húshagyókeddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a vízbe dobták. A farsangi húsos ételek után a böjtös ételek győzelmét jelképező Cibre (Cibere) vajda és Konc (Csont, Sódar) vitéz (király) párviadalát valaha szintén megszemélyesítették.

 

TAVASZ

Március – Böjtmás hava

Márciusi jeles napok:

  • március 12. Gergely napja- Gergely járás: iskolába hívogató szokásjáték
  • március 18. Sándor napja- gólyák érkezése
  • március 19. József napja- „fecskét látok szeplőt hányok”
  • március 21. Benedek napja- Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget
  • március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja- Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője
  • Hamvazó szerda- a Nagyböjt kezdete- hamvazkodás- gyógyító erő

 

 Az alvó természet ébredezik. Süt a nap, olvad a hó, kevesebb csapadék hullik, fújnak a böjti szelek, kiszikkasszák a földet. Megérkeznek a költöző madarak, és fészket raknak. Előbújnak a földből az apró rovarok , a fák rügyeznek, kipattannak a friss hajtások. Előbújnak a páfrányok, virágzik a sáfrány, a nárcisz, a barka.

 

 Március- Böjtmás hava

Március 8.

Nőnapon a legények virággal köszöntik a leányokat, asszonyokat.

Március 12.

Szent Gergely, A gergelyjárás az iskolás gyermekek Gergely napi, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő, eredetileg többszereplős, színjátékszerű játéka. Legtovább a Dunántúlon és Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn, korábban országosan ismert volt. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát (509-604), az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. A gergelyjárásban a szereplők katonai toborzás mintájára a különféle katonai rangot viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat .Néhol a püspököt is megszemélyesítették. Ünnepélyes öltözetük jellemző darabjai voltak a csúcsos papírból készült süveg, katonacsákó szalagokkal és fakard. Kosarat, nyársat, zsákot vittek az adományok számára. A versek tartalmukkal istenfélő életre buzdítottak, bemutatták az iskolai életet, tanult ismeretekről számot adtak, iskolába hívogattak és adományt gyűjtöttek

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: "Megrázza még szakállát Gergely", vagyis előfordul, hogy e napon havazik. Sokfelé alkalmasnak tartottak e napot a búza, rozs, hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére.

Március 15.

A Nemzeti megújhodás ünnepe. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Időnként Március idusaként is emlegetik e napot


18., 19., 21. Sándor, József, Benedek, Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. " Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották. József napja, kedvelt névnap ünnep. József, a názáreti ács, Jézus gondviselője. Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidéken a marhákat is kihajtják a legelőre. Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búzatermés. Benedek napja, a csillagászati tavasz kezdete. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.

Március 25.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, Jézus fogantatására emlékezünk. Ezen a napon szemzik, oltják, metszik a gyümölcsfákat.

 

Április – Szent György hava

  • április 1. Beugratós nap – április bolondja május szamara: ez a nap nem alkalmas a vetésre
  • április 24. Szent György napja – az igazi tavasz kezdete, az állatok kihajtásának kezdete
  • április 25. Szent Márk napja – búzaszentelés
  • Virágvasárnap – Húsvét előtti vasárnap: barkaszentelés, kiszehajtás, villőzés
  • Húsvét – mozgó ünnep, a tavaszi napéjegyenlőséget ( március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap (március 21. és április 25. között)
  • Zöldágjárás – Bújj, bújj zöldág, zöld levelecske
  • Húsvéthétfői locsolkodás
  • Fehérvasárnap (mátkáló) – Húsvét vasárnapot követő első vasárnap: komatálazás

 

Április nevettető, bolondozik már az idő…
1. Április elsején ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyermekeket tréfálták meg. A beugratottat aztán csúfolják: április bolondja, május szamara!

 

Húsvéti ünnepkör

A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő és végül fehérvasárnappal zárul.

Nagyböjt

A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje. A 40 napos böjt a 7. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe.

A hamvazószerda, böjtfogószerda, szárazszerda, aszalószerda stb. elnevezés utal egyrészt az e naphoz kötődő hamvazás egyházi és laikus szokására, másrészt jelzi a böjt kezdetét.A hamvazószerdát követő csonkacsütörtökön még el lehetett fogyasztani a farsangi ételek maradékát.Nagyböjtben az egyházi előírások, laikus vallásos megnyilvánulások, étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak mellett mégis kialakultak bizonyos hagyományos szokások és játékok, elsősorban a parasztifjúság körében. A mancsozás volt a lányok és legények kedvelt böjti játéka, métáztak, dóléztak, csülköztek, a lányokkal együtt pedig énekes-táncos játékokat játszottak. A lányok böjtben rongy- vagy tehénszőr labdával labdáztak, köcsögöt dobáltak A böjti leányjátékoknak két jellegzetes változata volt: a kanyargós vonulás kisebb lányok körül és a karikázók. A játékot ulicskázásnak, hajujvárazásnak Kedvelt játék volt az ún. pilikézés. Három kisebb guggoló lány körül énekelve, kanyargósan vonultak a többiek. A legismertebb böjti leányjáték a karikázás volt, melyet neveztek cickomozásnak, szinalázásnak is. A böjti vasárnapokon a magyar nyelvterületen általában szokás volt a lányok, esetleg lányok és legények közös végigvonulása a falun énekléssel, játékkal megszakítva.

 

Virágvasárnap

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap.

A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására.Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba,mert úgy hitték, hogy akkor sok lesz a légy a nyáronA szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottakA földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották.A legismertebb és általánosan elterjedt hiedelem szerint a villámcsapás, tűzvész ellen védi meg a házat, sőt jégeső ellen is hatásosnak tartották a kapufélfára tűzött barkát.Virágvasárnaphoz két jellegzetes leányszokás kapcsolódott, de csak a magyar nyelvterület egy részén. Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják a villőzés szokását. Zoboralján, egyes falvakban a két szokás összekapcsolódott, de a sorrendjük különbözhetett. Például Béden előbb villőztek, azután vitték a kiszét, Bodokon azonban a kiszejárás után villőztek.

Nagyhét

A tavasz, a természet megújhodása az embert is a környezete megtisztítására készteti. Ezek a részint praktikus, részint mágikus cselekedetek a nagyhéthez kötődtek.

A nagyhét jeles napjai nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtökön megszűnik a harangozás: „a harangok Rómába mennek”A szertartásra hívogatás ezekben a napokban kerepeléssel történik. Nagypénteken a protestáns vallásúak sem ettek húst. Betegségelhárító, tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak a víznek. Különös jelentőséget kapott ezen a napon. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség .A nagypénteki hajnali vizet aranyos víznek, aranyvíznek nevezték. A ma is gyakorolt és közismert húsvéti nagytakarítás többnyire meszeléssel, mázolással egészült ki Nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka sokfelé ismert volt a más ünnepnaphoz kötődő házasságjósló szokás: A leány egész napi böjt után megmosdott, de nem törülközött meg, a törülközőt a párnája alá tette, az a legény, aki álmában letörli az arcát, úgy vélték, az lesz a jövendőbelije. Hajdan évenként egyszer, nagyszombaton szítottak új tüzet. A szentelt tűz maradványának különféle praktikákban nagy szerepet tulajdonítottak, például kivitték a szántóföldre szőlőbe, hogy a termést ne érje jégverés, hogy a föld termékeny legyen.

Húsvétvasárnap

Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad.

Húsvétvasárnap is fontos szerepe volt a víznek. Különféle magyarázatokat fűztek hozzá: Bukovinában úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső és veszedelem ellen. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe, és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Moldvai magyaroknál ezt a piros tojást Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket ettek és esznek ma is országszerte. A húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba. Sonkát és kalácsot szenteltettek, amit a gazdaasszony vitt el kosárban, kendővel letakarva A tavasz behozatalát szimbolizáló húsvéti zöldágjárásra a Dunántúlról vannak példák. A Veszprém megyei Gyulakeszin szalagokkal feldíszített koronavirággal a lányok a templom elől indultak. Az első két lány kaput tartott a többinek, hogy átbújhassanak. Az éneket addig ismételték, míg a falun végigértek: Húsvétvasárnapra virradóra történt a határjárás. E szokásnak egyházi külsőségei voltak, de célja a tavaszi vetések mágikus védelme volt és az, hogy a közösség fiatalabb tagjait megismertessék a határjelekkel.

Mind a locsolás, mind pedig a vesszőzés jutalma országszerte az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény egyházi szimbolikában pedig a feltámadás jelképe és a 12. század óta szentelmény.  A húsvéti tojások festésére természetes anyagokat használtak. Leggyakrabban hagymalével festettek, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, a bürökből zöldet, a lencse levéből kéket. A zempléni falvakban zöld vetést és hagymahajat használtak a színezésre. A tojásdíszítés, tojáshímzés módja a viaszolás és a karcolás. A húsvéti tojások a gyerekek kezén játékszerré lettek. Ilyen tojásjáték a kókányozás, ticselés, türkölés, csokkantás néven emlegetett játék. Húsvétvasárnap és -hétfőn már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni.

Húsvétkedd

Húsvétkedd a visszalocsolás ideje volt. „Nem mertek a legények a falun végigmenni dolgozni, a kerten szöktek el a mezőre. Végigállták a lányok az utat két oldalról. Ahogy jött a kocsival a férfi vagy a legény az ráfizetett” (Vankóné 1976: 121).

Fehérvasárnap

A húsvéti ünnepkör zárónapja fehérvasárnap. Ekkor volt szokásban, elsősorban Zala és Somogy megyében, de a moldvai magyaroknál is a szertartásos barátságkötés szokása, a komálás, mátkálás. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. A komatálat a nagyobb lányok a kisebbekkel küldték el a választott barátnőjükhöz, verssel beköszöntve.

 Április 22.

A Föld napján szedjünk szemetet, óvjuk környezetünket, a természetet.


Április 24.

Szent György napja. Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és utóbb a cserkészek patrónusa volt. Legendája szerint legyőzi a sárkányt és kiszabadítja a fogságból a királylányt. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Az állatok első kihajtásának napja, amikor az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Szent György napon volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely általában Szent Mihályig volt érvényben.

Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés. Az Ószövetség az ég áldásának, a termékenység jelképének és eszközének tekintette a harmatot. Hajnali harmatot szedtek a tejhaszon érdekében vászonabrosszal vagy a köténnyel, miközben mondogatták: Mind szedem..., vagy Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem. A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsartak ki, hogy sok vajuk legyen.

Általában ilyenkor vetették a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak. Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz, pl. úgy vélték, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.


Április 25.

Szent Márk evangélista napja, Márk napján tartják a búzaszentelést, a katolikusok búzaszentelő körmenetben vesznek részt. A szertartáshoz népi hiedelmek sokasága fűdik. A keresztutaknál és az ott elhelyezett határkeresztnél a megszentelt búzavetésből mindenki tépett egy szálat, a megszentelt búzának ugyanis különleges erőt tulajdonítottak. A szentelt búzaszálat a férfiak a kalapjuk mellé tűzték, a nők az imádságos könyvbe rejtették.


A szentelt búzából (szentelményből) koszor
út fontak, amelyet a templomi zászlókra, keresztekre helyeztek, nyolc nap múlva leszedték és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. A koszorút gyógyításra is használták, a beteg feje alá helyezték.
Márk napján szólalnak meg a békák és pacsirták.
Ha a búza már akkora, hogy a fürj el tud bújni benne, akkor abban az évben bő termés várható.


 

 

Május – Pünkösd hava

  • május 1. Májusfa állítás – a természet újjászületésének szimbóluma, szerelmi ajándék „a jó magaviseletű hajadonok” számára. Többnyire Pünkösdkor bontották le
  • május 4. Flórián napja – a tűzoltók védőszentje
  • május 12.13.14. Szervác, Pongrác, Bonifác – fagyosszentek – „Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek”!
  • május 16. Nepomuki Szent János – a hajósok, dereglyések, vízimolnárok védőszentje, tiszteletére vízi körmenetet tartottak
  • május 25. Orbán napja – a szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok patrónusa
  • Pünkösd – a Húsvétot követő 50. napon a Szentlélek leszállt az apostolokra. Mozgóünnep május 10.-e és június 13.-a közötti időszakra esik.

 

Május 1.  

A tavasz, a termékenység, a zöld ág, a fák, a madarak ünnepe e nap. Már a XV. századból van adatunk arra a sok helyen még ma is élő szokásra, hogy e nap reggelén zöld lombokkal, bodzaággal díszítik a kerítéseket, a házak kapuját, bejáratá

A májusfa, májfa a természet újjászületésének szimbóluma, és szerelmi ajándék is lehet. A magyar nyelvterületen általában május elsejére virradóra állították, de néhol pünkösd vasárnap, vagy pünkösd az ideje.
A májusfák beszerzése a legények, legénybandák feladata volt. Éjszaka vágták ki az erdőn a fát, és május elseje virradóra többnyire titokban állították fel a helyi szokásnak megfelelően a lányos házakhoz, illetve a középületek, kocsmák elé. A fát többnyire őrizték, hogy a vetélytársak el ne vigyék. Általában minden lány kapott és nagy szégyen volt, ha valaki kimaradt. Egyes vidékeke

Többnyire szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették fel.a május elsején állított fát többnyire pünkösdkor bontották le: játékokat, versenyeket rendeztek, kitáncolták a májfát.


Első vasárnap: Anyák napja, melyen egy csokor virággal, verssel, énekkel (és persze némi jó szóval, öleléssel) köszönjük édesanyánkat.


Május 4.

Szent Flórián a tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentje


12., 13., 14. Pongrác, Szervác, Bonifác ókeresztény vértanuk voltak

 Évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás május közepe felé hirtelen hidegre fordulhat. A kalendáriumokban olvasható rigmusok is erre figyelmeztetnek:

Szervác, Pongrác, Bonifác, mind fagyos szentek,

  Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek!

 


Május 25.

Szent Orbán az utolsó fagyosszent, Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.


Pünkösd

Pünkösd története

Kevesen tudják, de nevét a pentekotész, vagyis az ötvenedik szóból kapta. A magyarázat könnyű, ugyanis a Húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük ezt a jeles napot.Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő, pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé. A keresztények Pünkösdkor azt ünneplik, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A pünkösd az egyház számára az öröm ünnepét jelenti, így számos népszokás fűződik hozzá.


Pünkösdi hagyományok

Pünkösdi királyválasztás
<br /

Aktuális

Fazék Híradó
Októberi menünk
Befizetés
augusztusi-szeptemberi befizetés
Chestnut English
Új rendszerű, gyermekközpontú angol oktatás
Gyerekek és Apák napja
2017.05.20.
Mihály napi meghívó
2017.09.30.